A biztonsági adatlap egy Európai Uniós előírások szerint készített dokumentum, melyet a magyar jogi környezet is adaptált a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény keretein belül, viszont mindennemű ide vonatkozó követelményt a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK rendelet határoz meg.
Min múlik, hogy a szervezet betartja-e a biztonságáért született előírásokat? Hol kap léket az irányba állított hajó és hol folyik el a befektetett összeg?
A fenntartható fejlődés kifejezést (angolul: sustainable development) Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknek tulajdonítják, aki 1987-ben az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Világbizottsága akkori elnökeként tárta a világszervezet elé a róla elnevezett jelentést, amelynek célja a globális gazdasági fejlődés politikáinak elemzése, kritizálása, illetve annak újragondolása volt, hogy mik veszélyeztetik a környezeti fenntarthatóságot.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírja, hogy a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.
„Vajon elengedő-e továbbra is csak magával a szűkebb értelemben vett munkavédelemmel foglalkozni, annak befogadó és a működéséhez alapot adó biztosító közeg – a társadalom – ismerete, fejlesztéséhez tevőleges hozzájárulása nélkül?”
A munkavédelmi képviselő az a személy, akit a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a fogalommeghatározásai között az alábbi módon ír le: „olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.”.
Változások a hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatás terén. Szigorítás vagy a fejlődés irányát mutató helyesbítés?
Hasonlóan a korábbi bejegyzéseimben megjelent környezetvédelmi megbízottról, illetve munkavédelmi megbízottról, továbbá ezen szakemberek alkalmazásáról szóló információkhoz, a tűzvédelmi megbízott foglalkoztatásáról is hatályos jogi előírások rendelkeznek. A kellően hosszú nevű, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet az, amely leírja mindazon minimumkörülményeket, melyek teljesülése esetén egy vállalkozás tűzvédelmi szakembert kell megbízzon.
Rövidfilmmel emlékeznek a fővárosi tűzoltók mindarról, amit a 2020-as évben átvészeltek és amik ellen bátran cselekedtek. Olykor felkavaró, de elgondolkodtató.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint ezen törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a vállalkozások tevékenysége alapján meghatározza azon tevékenységeket a TEÁOR ’08 szerint, ahol kötelező munkavédelmi megbízottat foglalkoztatni. A dolgozók veszélyeztetésének mértékétől – mely függ a tevékenységtől, valamint a dolgozói állomány létszámától is – függően középfokú vagy felsőfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező szakember foglalkoztatását teszi kötelezővé a törvény.
2025 © ehsconsult.hu
A weboldalt a Pixel Labor készítette.
